1%-os támogatás
Adószámunk:
18570209-1-10
AZ EGYESÜLET
TEVÉKENYSÉGE
A TAGSÁG FELTÉTELEI
Impresszum
KÖZLEKEDÉSI
KEDVEZMÉNYEK
AKADÁLYMENTESÍTÉSI
TÁMOGATÁS
NYUGDÍJASOKAT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK 2010.
- összefoglaló jogszabályra hivatkozással -
Összeállította:
Bernáthné Székely Julianna, a MEOSZ Központ rehabilitációs megbízottja
Tartalom:
I. Kereső tevékenység korlátozása
I. Kereső tevékenység korlátozása
1) Nyugdíjas:
- 2010. január elsejétől megszűnik a keresetkorlát azok esetében, akik 2008. január 1-je előtt úgy vonultak nyugdíjba, hogy nem töltötték be az öregségi nyugdíjkorhatárt.
- Azok esetében, akik 2008. január 1-je után vonultak a korhatár betöltése előtt nyugdíjba és dolgoznak, továbbra is megmarad a keresetkorlát a minimálbér másfélszereséig. Tehát amennyiben nyugdíj melletti jövedelmük eléri a minimálbér másfélszeresét, akkor a nyugdíjuk folyósítását szüneteltetni kell.
Hivatkozás: 2009. évi CXXVII. Törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról
2.) Rokkantsági nyugdíjas
(2007. évi LXXXIV. törvény 36/D. §, ill. 36/G. §)
A rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik(!), ha az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő és keresőtevékenységet folytató rokkant személy hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja
- a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét vagy
- a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.
Ez azt jelenti, hogy a minimálbért mindenképpen megkeresheti, sőt többet is, ha az a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét nem haladja meg.
A szabály értelmében a jogosultság megszüntetésének vizsgálatánál a bruttó kereseteket kell vizsgálni.
Ezen rendelkezés minden a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő III. rokkantsági csoportba tartozó rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjasra alkalmazni kell. A kereseti korlátozás kizárólag a III. rokkantsági csoportba tartozó rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozik,
az I. és II. rokkantsági csoportba tartozó nyugdíjasokat nem érinti.
A kereseti korlát túllépése esetén nem szüneteltetni kell a nyugdíj folyósítását, hanem megszüntetni(!).
A rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra való jogosultság nem szűnik meg, ha a folyamatos kereső tevékenység a hat hónapot nem éri el.
A megszüntetési ok vizsgálata céljából az állami adóhatóság a nyugdíjas keresetére, jövedelmére vonatkozó adatokról köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni a nyugdíjfolyósító szervnek.
Ha a III. csoportba tartozó és a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy egyéni vállalkozói tevékenységet folytat, és a nyugdíja kereső tevékenység miatti megszüntetésének feltételei bekövetkeznek, köteles azt tizenöt napon belül - a nyugdíjfolyósító törzsszámára hivatkozással - bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek.
3.) Rokkantsági járadékban részesülő
(2007. évi LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról)
A rehabilitációs járadékról szóló törvény nem módosította a rokkantsági járadékosokra vonatkozó szabályokat. Ilyen módon - ahogy eddig is - a rokkantjáradékosokra sem munkaidő-, sem kereseti korlátozás nem vonatkozik, tehát akár teljes munkaidőben is dolgozhatnak, és elvileg bármennyit kereshetnek.
4.) Rehabilitációs járadékban részesülő
(2007. évi LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról 13. §)
A rehabilitációs járadékban részesülő 6 egymást követő hónapra vonatkozó - a személyi jövedelemadóval és a járulékokkal csökkentett - keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladhatja meg a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori minimálbér összegét.
Amennyiben ezt az összeget az érintett jövedelme túllépi, akkor meg kell szüntetni(!) az ellátást.
5.) Átmeneti járadék és rendszeres szociális járadék
(387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (1)e.,)
Hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át.
Minimálbér, garantált bérminimum
2010. január 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege (minimálbér)
73. 500 forint.
A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló havi garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 89. 500 forint. A minimálbér esetében ez 2, 8%-os, a garantált minimálbér esetében pedig 2, 3%-os emelkedést jelent 2009-hez képest.
Nyugdíjemelés
Januártól 4, 1%-al emelkedik valamennyi nyugdíj és a baleseti járadék.
A 4, 1%-os nyugdíjemelés mintegy 2,7 millió nyugdíjas számára biztosít átlagosan havi közel 3450 forintos többletet.
Az öregségi nyugdíjban részsülők átlagosan 3500, a rokkantsági nyugdíjban részsülők átlagosan 2850, a főellátásban özvegyi nyugdíjban részesülők pedig átlagosan 2380 forintos emelésben részesülnek januártól. Összes költségvetési vonzata 110, 1 milliárd Ft.
A korábbi svájci indexálás módszerét felváltja a kizárólag az inflációtól függő nyugdíjemelés. Ugyanakkor megmarad az évközi korrekció lehetősége is arra az esetre, ha az áremelkedés a prognózistól eltérő mértékű lenne.
NEM EMELKEDIK a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összege
A 2010. január elsejétől érvénybe lépő 287/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet a nyugellátások és a baleseti járadék emeléséről ebben az évben sem rendelkezik a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj legkisebb összegének emeléséről. Tehát marad ennek összege 28. 500 Ft/hó. Nem volt egyeztetés ismét erről az Országos Fogyatékos-ügyi Tanáccsal.
A rendelkezés kihat a fogyatékossági támogatás, a rendszeres szociális járadék, a vakok személyi járadékának, hadigondozottak pénzellátása, sőt a gyermekvédelmi pénzellátások, mint a gyermekgondozási segély, a szociális törvény alapján meghatározott pénzellátások, mint az ápolási díj, időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, átmeneti segély növelésére is, vagyis marad ezek összege is.
A nyugdíjszerű rendszeres pénzellátásokat, - mint a rokkantsági járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék - sem emelte a kormány, ezt külön rendeletben az öregségi nyugdíjak emelésével egy időben szokta emelni, de ez ebben az évben nem történt meg, így marad a tavaly és tavaly előtti szabályozás szerinti rokkant járadék összege: 32 970 Ft ez évben.
Hivatkozás: A Kormány 287/2009. (XII. 15.) Korm. Rendelete a nyugellátások és a baleseti járadék emeléséről, Magyar Közlöny 183. sz. (2009. december 15.)
Nyugdíj kompenzáció
Mintegy egymillió nyugdíjas részesül nyugdíj kompenzációban 2010-ben.
2010. január 1-jétől
az 1988. január 1-je és 1990. december 31-e közötti időponttól kezdődően megállapított saját jogú nyugellátást 2 százalékkal,
az 1992. január 1-je és 1995. december 31-e közötti időponttól kezdődően megállapított saját jogú nyugellátást 4 százalékkal,
az 1997. január 1-je és 1998. december 31-e közötti időponttól kezdődően megállapított saját jogú nyugellátást 4 százalékkal kell felemelni.
Hivatkozás: 2005. évi CLXXIII. Törvény a nyugdíjak korrekciós célú emeléséről.
NYUGDÍJASOKAT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK 2010.
Összeállította: Bernáthné Székely Julianna,
a MEOSZ Központ rehabilitációs megbízottja
Tartalom:
I. Kereső tevékenység korlátozása