Hatvan Város és Környéke Mozgáskorlátozottainak Egyesülete
(HVKME)
ALAPSZABÁLY
2006.
1. §
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az Egyesület neve: Hatvan Város és Környéke Mozgáskorlátozottainak Egyesülete
Székhelye: Hatvan, Kossuth tér 2.
2. Működési területe: Hatvan város, Boldog, Lőrinci, Zagyvaszántó, Apc, Petőfibánya, Nagykökényes, Heréd, Hort, Csány, Ecséd, Rózsaszentmárton.
3. Bélyegzője: körbélyegző, "Hatvan Város és Környéke Mozgáskorlátozottainak Egyesülete" kör-felirattal, közepén kerekesszékes emblémával ellátva.
4. A Hatvan Város és Környéke Mozgáskorlátozottainak Egyesülete társadalmi szervezetként működik, munkáját az anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzett munka, a Sorstársak érdekképviselete, az öntevékenység, az egyéni aktivitás és az egymás iránti felelősség jellemzi.
5. Az Egyesület jogállása:
1.) Az Egyesület jogi személyiséggel rendelkező közhasznú társadalmi szervezet, amely közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési képviselőjelöltet, illetve megyei önkormányzati választáson jelöltet nem állít, és nem támogat.
2.) Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
3.) Az Egyesület a gazdálkodás során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen Alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.
4.) Az Egyesület szervezete és tevékenysége egyebekben is megfelel - az alábbiak szerint - a 2§.(1). pontban hivatkozott törvény előírásainak.
2. §
AZ EGYESÜLET CÉLJAI
1. Az Egyesület célja és tevékenysége megfelel a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. 26. § c/1, c/2, c/4, c/5, c/10, c/11, c/12, c/14, c/17, pontjában leírt tevékenységeknek:
"CLVI. tv. 26. §
c) közhasznú tevékenység: a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló következő - a szervezet létesítő okiratában szereplő - cél szerinti tevékenységek:
1. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység
2. szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása,
4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
5. kulturális tevékenység,
10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet,
11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,
12. emberi és állampolgári jogok védelme,
14. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével,
17. rehabilitációs foglalkoztatás…"
2. Az Egyesület célja az - egészségmegőrzés, rehabilitációs, szociális képességfejlesztő, ismeretterjesztő, a mozgásfogyatékos emberek társadalmi esélyegyenlőségét, emberi és állampolgári jogaik védelmét, sportolását, rehabilitációs foglalkoztatásának elősegítését szolgáló tevékenységgel:
1.) Hatvan Város és környéke mozgáskorlátozottainak szervezetbe tömörítése.
2.) Az Egyesület teljes egyenjogú társadalmi részvételének elősegítése az egyéni erőfeszítések összefogásával.
3.) Az Egyesületben tömörülő mozgáskorlátozottak tevőleges erkölcsi támogatása, szociális, rehabilitációs érdekeik érvényesítése, védelme, képviselete.
3. Céljai megvalósítására az Egyesület az alábbi feladatokat látja el:
1.) Felméri a működési területén élő mozgáskorlátozottak helyzetét.
2.) Figyelemmel kíséri és segíti Hatvan Város és Környéke mozgáskorlátozottainak társadalmi részvételét szolgáló állami és társadalmi tevékenységet és rehabilitációt.
3.) Ösztönzi a mozgáskorlátozottak aktivitását úgy az Egyesületen belül, mint a társadalmi szférában, segíti munkába állásukat, feladatának tekinti munkaképességük fejlesztését, művelődésük ösztönzését.
4.) Elősegíti tagjai pihenését, üdülését, szabadidejük kultúrált eltöltését, a társas emberi kapcsolatok kialakítását.
5.) Segítséget nyújt a mozgáskorlátozottak egyéni helyzetének javításához, valamint jogos érdekeik érvényre juttatásához.
6.) Vállalatot alapíthat, illetve más törvényes formában vállalkozói tevékenységet folytathat önállóan, vagy más szervezettel közösen.
7.) Külön felhatalmazás alapján részt vesz szociális, rehabilitációs feladatok megoldásában.
8.) Tájékoztatókat, kiadványokat bocsát ki.
9.) Együttműködik a mozgáskorlátozottak, valamint más rokkantak helyi, országos illetve külföldi szervezeteivel, szervezeti egységeivel, ernyőszervezeteivel. Szoros együttműködést folytat a mozgáskorlátozottak Heves Megyében szerveződött más Egyesületeivel.
10.) Együttműködik mindazon társadalmi szervezetekkel, amelyek a rokkantak társadalmi beilleszkedésének elősegítését célozzák. Munkájához kéri ezen szervezetek mindenkori támogatását.
11.) Teljesíti és gyakorolja a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (továbbiakban MEOSZ) tagjaként a tagsággal együtt járó kötelezettségeket, és jogokat.
4. Az Egyesület céljait és feladatait a működési területén élő bármely mozgásfogyatékos (mozgáskorlátozott, mozgássérült) személy - nem csupán tagjai - javára látja el, az egyébként meghatározott feltételek esetén részesíti őket közhasznú szolgáltatásaiból.
5. Az Egyesület hatáskörrel bíró vezető testületeinek döntése alapján tagjait előre meghatározott kedvezményekben részesítheti,
6. Az Egyesület tevékenységének érdekkörébe vonhat, és szolgáltatásaiban részesíthet más fogyatékossági csoporthoz tartozó, az egyébként előírt feltételeknek megfelelő személyeket is.
7. Az Egyesület a 2.§(1); és 2§(2) pontokban írt feladatokat működésének személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeinek függvényében, a mozgásfogyatékos emberek sajátos szükségleteinek figyelembe vételével, fokozatosan valósítja meg.
3. §
ALAPELVEK
Az Egyesület céljainak megvalósulása során a feladatainak megoldása érdekében az alábbi alapelvek érvényesülnek:
1. Az Egyesület céljainak megvalósulása során a feladatokhoz igazodóan domináljon egymást kiegészítve az önként vállalt, fizetetlen, hivatásszerű tevékenység.
2. A tisztségek, feladatkörök betöltésében, ellátásában irányadó szempont legyen, hogy a jelölt legyen rátermett, elkötelezett és bírja a választók többségének bizalmát.
3. A legsúlyosabb mozgáskorlátozott személyek is egyenlő esélyeket élveznek az Egyesület tagsági jogainak és kötelezettségeinek gyakorlásában, valamint a szervezetben viselt tisztségek betöltésében.
4. Az Egyesület szervezeti egysége működésének akadályoztatása esetén helyébe más szervezeti egység lép helyettesítőként - a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott "Helyettesítési rend" szerint - a feladatok megoldása érdekében.
4. §
AZ EGYESÜLET TAGJAI
1. Az Egyesület tagjai lehetnek:
- mozgássérültek, pártoló tagként természetes és jogi személyek.
1.) Az Egyesület tagja lehet minden olyan mozgásában korlátozott személy, akinek mozgáskorlátozottsága egyenjogú társadalmi részvételét bármilyen formában korlátozza, vagy csak átlagon felüli erőfeszítések árán teszi lehetővé sajátos eszközök és (vagy) eljárások alkalmazásával.
2.) Az Egyesület pártoló tagjai lehetnek azok a természetes személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező közösségek, akik tevékenységükkel és (vagy) anyagi hozzájárulásukkal rendszeresen kívánják segíteni az Egyesület céljainak megvalósítását és kinyilvánítják egyetértésüket az Egyesület céljaival és szándékukat a pártolótagsággal járó kötelezettségek teljesítésére.
3.) Az Egyesület jogi tagjai lehetnek azok a vállalatok, szövetkezetek, intézmények, társadalmi szervezetek, amelyek tevékenységükkel (vagy) anyagi hozzájárulásukkal rendszeresen kívánják segíteni az Egyesület céljainak megvalósítását és kinyilvánítják egyetértésüket az Egyesület céljával és szándékukat a pártolótagsággal járó kötelezettségek teljesítésére.
2. A teljes cselekvőképességgel nem rendelkező, valamint jogi személyek és közösségeik jogaikat és kötelezettségeiket (törvényes) képviselőjük révén gyakorolják.
3. Az egyesületi tagság a tag önkéntes belépése alapján a belépési nyilatkozat kitöltésével keletkezik.
4. Az egyesületi tagság megszűnik: a tag kilépésével, (indok megjelölése nélkül kiléphet, tagsági viszonya a kilépést bejelentő írásbeli nyilatkozatának az Egyesület vezetőségéhez érkezése napján szűnik meg), halálával, a jogi személy megszűnésével, a tagok sorából való törléssel, illetve kizárással.
5. Egyesületi tagsági viszonya megszűnik annak a tagnak, aki a Küldöttközgyűlés által előírt tagdíjfizetési kötelezettségnek önhibájából - annak esedékessége (tárgyév dec. 31) után - ismételt írásbeli felszólítás ellenére 1 (egy) év türelmi idő alatt nem tesz eleget.
1.) Felszólításnak kell tekinteni az Egyesületi tájékoztatóban (Híradó) megjelenő tárgyévi tagdíjbefizetésre szóló felhívást, a befizetési csekk mellékelésével.
2.) Ismételt felszólításnak kell tekinteni a tárgyév második felében megjelenő tájékoztató tagdíjbefizetésre szóló felhívását, a befizetési csekk mellékelésével.
3.) A türelmi idő alatt (tárgyévet követő év január 1-től ¦ december 31-ig) a tag tagsági jogai az Alapszabály ezen rendelkezése alapján felfüggesztésre kerülnek, majd annak lejártát követően a tagsági viszony, valamint a tagnak az Egyesület valamely testületében betöltött tisztsége visszahívási eljárás lefolytatása nélkül megszűnik, a Vezetőség törli a tagnévsorból. [13.§ (10.)/8.)]
4.) Az egyesületi tagsági viszony megszűnésével egyidejűleg a tag Egyesületben betöltött tisztsége is megszűnik.
5.) A tagsági viszony helyreállítható a tagsági díj visszamenőleges befizetésével, de az esetlegesen viselt és a fenti okok miatt megszűnt tisztségre ez nem vonatkozik.
6. Ki kell zárni azt a tagot:
1.) Aki az Egyesület Szabályzatainak és testületei törvényes, szabályszerű rendelkezéseinek, határozatainak nem veti alá magát, azokat súlyosan megsértve, etikátlan, összeférhetetlen magatartásával veszélyezteti az Egyesület feladatainak ellátását.
2.) Aki szándékosan, tudatosan valótlan híreket terjeszt.
7. A tagok jogai:
1) Az Egyesület taggyűlésein szavazati, tanácskozási, felszólalási, egyébként észrevételezési, javaslati joggal rendelkeznek az Egyesület különböző szerveinél, tisztségviselőinél.
2) A természetes személy tagok kizáró ok hiányában (nem teljes cselekvőképesség, büntetett előélet, összeférhetetlenség) az Egyesület bármely tisztségére és küldöttnek megválaszthatók.
3) A fenti 4.§ (7) /1,) pontban említett tagsági jogokat:
a.) Mentálisan is sérült, nem teljes cselekvő és döntésképességgel rendelkező nagykorú tag nevében a gondnokságot hivatalosan ellátó személy, kiskorú gyermek esetében a szülő gyakorolhatja.
b.) A 4.§.(7)/3.)a.) pontjában meghatározott személyek a gondnokolt tag nevében a Helyi-csoportok Küldöttválasztó Taggyűlésein küldöttnek is jelöltethetik magukat, megválasztásuk esetén a küldöttekkel azonos jogokkal rendelkeznek, a Küldöttközgyűlésen belül külön (gondnoki) munkacsoportot alkothatnak.
c.) A gondnokságot ellátó személyekre, - továbbiakban gondnokok - a tagdíjfizetési kötelezettség kivételével a tagokra, (tisztségviselőkre) vonatkozó kötelezettségek vonatkoznak.
4) Az Egyesület tagjai bármely egyesületi szerv (testület) vagy tisztségviselő jogszabályba vagy Alapszabályba ütköző határozatának megsemmisítése iránt felszólalással élhetnek az Egyesület Ellenőrző Bizottságához.
5) Az Egyesület tagja, ha mozgássérültsége akadályozza, hogy a taggyűlésen részt vegyen, a taggyűlés tárgysorozatán szereplő napirendi pontokkal kapcsolatos észrevételeit és javaslatait a vezetőségnek az ülés időpontjáig írásban is megteheti.
6) A pártoló tagok (képviselőjük) jogosultak mindarra, amit e paragrafus (7)./1.) pontja tartalmaz.
8. A tagok kötelezettségei:
1.) Az Egyesület tagjai, (pártoló tagjai, gondnokai, önkéntes munkavállalói) kötelesek az Egyesület Szabályzatainak, az Egyesület vezető szerveinek (testületeinek) és tisztségviselőinek törvényes rendelkezéseit, határozatait megtartani.
2.) Az Egyesület tagjai - lehetőségeik és képességeik szerint - kötelesek a Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában, az Egyesület anyagi eszközeinek gyarapításában és megóvásában közreműködni, az Egyesület szervezeti életében részt venni, a Küldöttközgyűlés által megállapított tagdíjat - lehetőség szerint - a tárgyév első negyedévében befizetni, illetve a vállalt közreműködést vagy anyagi hozzájárulást teljesíteni.
3.) Az Egyesület mozgássérült tagjai kötelesek - lehetőségeikhez mérten - képességeik feltárásával, fejlesztésével és kibontakoztatásával önmaguk társadalmi beilleszkedését előmozdítani.
5. §
AZ EGYESÜLET SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, SZERVEI (TESTÜLETEI) ÉS TISZTSÉGVISELŐI
1.Alapszervezet:
1) Helyi csoport szervezeti felépítése:
a.) Az Egyesület helyi-csoportjai
b.) Az Egyesület helyi-csoportjainak Közgyűlései (továbbiakban Taggyűlés)
2) Taggyűlés által választott tisztségviselők:
a.) Küldöttek
b.) Helyi-csoportvezetők
2.Az Egyesület vezető testületei, szervei:
1.) Küldöttközgyűlés
a.) Jelölő Bizottság (Elnök + 2 tag)
b.) Mandátumvizsgáló Bizottság (Elnök + 2 tag)
c.) Szavazatszedő Bizottság (Elnök + 2 tag)
d.) Munkacsoport(ok)
2.) Az Egyesület Vezetősége
Egyéb:
3.) Ellenőrző Bizottság (EB)
4.) Etikai és Fegyelmi Bizottság (EFB)
3. Az Egyesület Küldöttközgyűlése által választott tisztségviselői:
Vezetőség:
1.) Az Egyesület Elnöke
2.) Titkár
3.) Gazdasági vezető
4.) Három fő vezetőségi tag
Egyéb:
5.) Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai (Elnök, elnökhelyettes + 3 tag)
6.) Etikai és Fegyelmi Bizottság elnöke és tagjai (Elnök, elnökhelyettes + 3 tag)
6.§
A TESTÜLETI SZERVEK MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
1. A Közgyűlés (taggyűlés), a Küldöttközgyűlés, az Ellenőrző Bizottság, az Etikai és Fegyelmi Bizottság évente legalább egyszer, a Vezetőség évente legalább négy alkalommal, (melyből két alkalom Helyi-csoportvezetőkkel kibővített ülés), egyébként szükség szerint köteles ülést tartani.
2. A testületi ülést a testület elnöke, akadályoztatása, betegsége esetén helyettese írásban hívja össze - ezen alapszabályban foglalt kivételekkel - a napirend és az írásbeli előterjesztések közlésével. A meghívót az Egyesület hirdetőtábláján is ki kell függeszteni.
3. A testületi ülésekre szóló meghívó és írásbeli előterjesztések anyaga a testületi tag kérésére vagy beleegyezésével elektronikus úton, E-mail-ben is megküldhető. Ebben az esetben a meghívott köteles az E-mail megérkezéséről szóló visszaigazolást az Egyesület E-mail címére visszaküldeni.
4. A testületi szervek ülései általában nyilvánosak, de az adott testület - bármelyik tagjának indítványára nyílt, többségi szavazással - zárt ülés tartását is elrendelheti.
5. A testület ülése határozatképes, ha azon a testület tagjainak fele és még 1 fő megjelent.
6. A testületi ülést annak elnöke, akadályoztatása, betegsége esetén helyettese, vagy utóbbinak akadályoztatása esetén a testület által felkért tagja vezeti.
7. A testületekben a határozathozatal általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel történik - ezen Alapszabályban foglalt kivételekkel. Nyílt szavazás során, szavazategyenlőség esetén az elnöklő tisztségviselő szavazata dönt. A titkos szavazás során előállt szavazategyenlőség esetén a napirendi pont újratárgyalása után a szavazást meg kell ismételni.
8. Az Egyesület Taggyűlése, Küldöttközgyűlése az általa választott testületek Alapszabályban előírt létszámának pótlására az adott testületbe póttagot vagy tagokat köteles választani.
9. Az Egyesület vezető testületei folyamatos működésének biztosítása érdekében a Küldöttválasztó Taggyűléseket a Tisztújító (Vezetőség választó) Küldöttközgyűlést követő második évben kell tartani. A választások lebonyolításának részletes szabályozását az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
7.§
AZ EGYESÜLET TISZTSÉGVISELŐIRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
1. A Vezetőség, az EB, az EFB tagjai Alapszabály 5.§.(3.) pontjában előírt létszámának csökkenése esetén - amennyiben a megüresedett tisztségek póttagokkal nem tölthetők be - a testület a feladatok ellátására alkalmas személyt bízhat meg a következő Küldöttközgyűlésig terjedő időre. Az így megbízott személy Küldöttközgyűlés által történő megválasztásáig szavazati joggal nem rendelkezik.
2. Az Egyesület Küldöttközgyűlés által választott tisztségviselői egyazon tisztségre egyszerű szavazattöbbséggel csak egymást követő két alkalommal, ezt követően csak háromnegyedes többséggel választhatók meg.
3. Az Egyesület tisztségviselői munkájukat általában anyagi ellenszolgáltatás nélkül kötelesek végezni. Szükséges kiadásaik megtérítését az Egyesület pénzeszközeiből igényelhetik a hatályos pénzügyi szabályok szerint.
4. Az Egyesület rendszeres, folyamatos irodai ügyviteli munkájában tevőlegesen résztvevő választott tisztségviselőkkel, valamint önkéntesekkel megbízási szerződés köthető, az Egyesület vagyoni helyzetéhez mérten megbízási díjban részesíthetők. A megbízási díjakra fordítható havi /vagy éves keretösszeget /vagy hányadot az Egyesület Küldöttközgyűlése határozza meg. A konkrét megbízási szerződés megkötése, és a konkrét megbízási díj megállapítása a Vezetőség hatáskörébe tartozik.
5. Az Egyesület tisztségviselője csak büntetlen előéletű cselekvőképes nagykorú egyesületi tag lehet.
6.Összeférhetetlenségi szabályok:
1.) Az Egyesület Vezetőségének, az Ellenőrző Bizottságnak, továbbá az Etikai és Fegyelmi Bizottságnak tagjai nem lehetnek közeli hozzátartozói egymásnak, valamint az Egyesület felett törvényességi felügyeletet gyakorló szervezet dolgozójának.
a.)A Ptk. 685.§. (b) pontjában meghatározott összeférhetetlenség körébe tartozó közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyenes ági rokon (szülő, gyermek, unoka), az örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és nevelőszülő valamint a testvér, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa (meny, vő), a jegyes, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.
b.)Az összeférhetetlenségre okot adó tény bekövetkeztét az érintett személy köteles az Egyesület Elnökének haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül bejelenteni.
2.) Valamennyi Egyesületi tisztséget csak olyan nagykorú Egyesületi tag tölthet be, aki nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt.
3.) Az Egyesület testületi (vezető) szerveinek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján:
a.) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b.) bármilyen más előnyben részesül, illetve megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai, szolgáltatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeni szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjainak, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
4.) Nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki:
1.) az Egyesület Elnöke
2.) a Küldöttközgyűlés elnöke vagy tagja, a Vezetőség, vagy az Etikai és Fegyelmi Bizottság elnöke vagy tagja.
3.) Annak a gazdasági társulásnak a vezetője vagy tagja, amely az Egyesülettel gazdasági kapcsolatban áll.
7.Tisztségviselő visszahívása:
1.) Az Egyesület tisztségviselője visszahívható az őt választó testület által, ha a visszahívást kezdeményezi az Egyesület Vezetőségénél, vagy az Ellenőrző Bizottságánál:
a.) A tisztségviselőt választó testület tagjainak (Helyi-csoporttagok vagy Küldöttek) egyharmada, írásban, a visszahívás okainak feltüntetése és a reájuk vonatkozó bizonyítékok megjelölése mellett.
b.) Az Egyesület Vezetősége határozatában
c.) Az Egyesület Ellenőrző Bizottsága indítványában
2.) A tisztségviselőt vissza kell hívni, ha:
a.) a tisztségviselőre nézve összeférhetetlenségi ok merül fel és a Vezetőség, vagy az Ellenőrző Bizottság felhívása ellenére az okot nem szünteti meg, vagy azt elmulasztja bejelenteni,
b.) Egyesületi tisztségét figyelmeztetés ellenére egyéni érdekeinek érvényesítése céljából használja fel, egyéni érdekeit az Egyesület érdekei elé helyezi.
c.) a tisztségviselő tevékenységével és tennivalói sorozatos elmulasztásával akadályozza az Egyesület valamely testületének munkáját, illetve az Egyesület munkatervében előírt feladatok megvalósítását;
d.) amennyiben a testületi üléseken három egymást követő alkalommal nem vesz részt, és távolmaradásának okát nem igazolja. A második indokolatlan távollétet követően az Egyesület Elnöke írásban tájékoztatja a mulasztót a várható jogkövetkezményekről.
e.) Vissza kell hívni a tisztségviselőt, ha az Egyesület Szabályzatainak és testületei törvényes és szabályszerű rendelkezéseinek, határozatainak nem veti alá magát, azokat súlyosan megsértve, etikátlan, összeférhetetlen magatartásával veszélyezteti az Egyesület feladatainak ellátását, jó hírnevét.
8.§
JEGYZŐKÖNYVEK, HATÁROZATOK RENDJE
1. Jegyzőkönyvek:
1.) A Taggyűlés, Küldöttközgyűlés, a Vezetőség, az Ellenőrző és az Etikai és Fegyelmi Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, testületenként elkülönítve nyilvántartani és megőrizni.
2.) A testületek jegyzőkönyveinek tartalmaznia kell, különösen:
a.) a megjelentek számát
b.) a megjelent szavazásra jogosultak számát,
c.) a levezető elnök személyének megnevezését,
d.) a határozatképesség megállapítását,
e.) az elfogadott napirendet,
f.) az ülésen történtekre utalást, az elhangzottak lényegét a felszólaló személy megjelölésével,
g.) külön sorszámmal ellátva a meghozott határozatok szószerinti pontos szövegét, érvényességi körét, hatályukat
h.) Az egyes döntések mellett a döntést támogatók, ellenzők, tartózkodók és nem szavazók számát.
3.) A jegyzőkönyvet legkésőbb az ülést követő 15 napon belül el kell készíteni, az elkészítésért a testületi ülést vezető személy (továbbiakban levezető elnök) a felelős.
4.) A Taggyűlés, Küldöttközgyűlés, és Vezetőségi ülések jegyzőkönyvvezetői feladatát az Egyesület titkára, akadályoztatása esetén a testületi ülés levezető elnöke által javasolt, és a testületi ülés által megválasztott személy látja el.
5.) A jegyzőkönyvet a következő személyek hitelesítik aláírásukkal:
a.) Csoporttaggyűlés (közgyűlés) jegyzőkönyvét a jegyzőkönyvvezető, a Taggyűlés levezető elnöke és a Taggyűlés által megválasztott 2 csoporttag hitelesíti. A hitelesítők személyére a Taggyűlés levezető elnöke tesz javaslatot. Javaslattételre a jelenlévő tagok közül is bárki jogosult.
b.) Küldöttközgyűlés jegyzőkönyvét a jegyzőkönyvvezető, a Küldöttközgyűlés levezető elnöke és a Küldöttközgyűlés által megválasztott két küldött hitelesíti. A hitelesítők személyére a Küldöttközgyűlés levezető elnöke tesz javaslatot. Javaslattételre a jelenlévő küldöttek közül szintén is bárki jogosult.
c.) Vezetőségi ülés jegyzőkönyvét a jegyzőkönyvvezető és az ülés levezető elnöke hitelesíti.
d.) A Bizottsági ülések jegyzőkönyveit a jegyzőkönyvvezető és a testületi ülés levezető elnöke hitelesíti.
2. Határozatok:
1) Az Egyesület testületeinek ülésén hozott határozatokat a jegyzőkönyvből kiemelten, jegyzőkönyvi kivonatként a Határozatok Tárában testületenként elkülönítve, ülésenként egytől kezdődő sorszámmal ellátva, az ülés dátumával, és a testület nevének rövidítésével, betűjelével törve külön is nyilván kell tartani. Taggyűlés - TGy; Küldöttközgyűlés - KKGY; Vezetőség - V; Kibővített Vezetőség - KV; Ellenőrző Bizottság - EB; Etikai és Fegyelmi Bizottság - EFB
[pl. 1/(2006.01.01) sz. KKGY határozat]
2) A határozatokat a döntés meghozatala után 30 (harminc) napon belül írásban is közölni kell mindazokkal, akikre jogot vagy kötelezettséget ró. Ez történhet személyesen elismervény ellenében, vagy postai úton, levélben.
3) A határozatok - a zárt ülésen hozott határozatok kivételével - nyilvánosságra hozhatók az érintett testület döntése szerint, egyébként azokba az Egyesület Titkárával történő előzetes időpont egyeztetés után bárki betekinthet.
9.§
IRATBETEKINTÉSI REND, NYILVÁNOSSÁG, KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS
1.Az iratbetekintési rendje, nyilvánossága:
1.) Az Egyesület működési rendjére vonatkozó iratok, a testületi ülések jegyzőkönyvei, a Határozatok Tára, az Egyesület munkaterve, költségvetése és éves gazdasági beszámolója, valamint éves közhasznúsági jelentése bármely érdeklődő számára ügyfélfogadási napokon az Egyesület Titkárával történő előzetes időpont egyeztetés után az Egyesület irodájában megtekinthető, kivéve a zárt üléseken keletkezett jegyzőkönyvi részleteket.
2.) Zárt ülésen keletkezett jegyzőkönyvekbe és azok határozataiba a Vezetőség, az Ellenőrző Bizottság és az Etikai és Fegyelmi Bizottság tagjainak van betekintési joga.
3.) Amennyiben a testület jegyzőkönyve vagy annak határozatait tartalmazó kivonata a személynéven kívül egyéb személyes adatot is tartalmaz, az Egyesület titkára állítja elő az irat személyes adatoktól mentesített publikus, megtekinthető változatát, melyet az Egyesület Elnöke aláírásával és az Egyesület pecsétjével hitelesít.
4.) A Vezetőség a határozatok publikus változatát az Egyesület Hirdető tábláján hozza nyilvánosságra.
2.Közhasznúsági jelentés:
1) Az Egyesület Vezetősége köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni.
2) A közhasznúsági jelentés elfogadása a Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
3) A közhasznúsági jelentés tartalmazza:
a.) a számviteli beszámolót;
b.) a költségvetési támogatás felhasználását;
c.) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
d.) a cél szerinti juttatások kimutatását;
e.) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
f.) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
g.) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
4) Az Egyesület éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.
5) Az Egyesület közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, a Küldöttközgyűlés által történt elfogadást követően legkésőbb június 30-áig saját honlapján és az Egyesület hirdetőtábláján közzéteszi.
10.§
ADATKEZELÉS
Az Egyesület adatkezelése:
1. Az Egyesület tagjainak személyi adatait a személyiségi jogok védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek [1959. évi IV.tv.83.§] megfelelően kell nyilvántartani. Ezt a nyilvántartást az Egyesület hivatalos helyiségében kell tárolni oly módon, hogy ahhoz illetéktelen személyek ne juthassanak hozzá, abból adatokat ne szerezhessenek.
2. Ilyen szempontból illetéktelen minden személy, azok kivételével, akik mint az Egyesületnél tevékenykedő munkatársak (tisztségviselők, alkalmazottak, megbízott önkéntes munkások) személyes adatokat kezelnek, és a tevékenységük megkezdése előtt a titoktartásra vonatkozó írásbeli nyilatkozatot aláírták.
3. Az Egyesület számítógépes adatfeldolgozása során gondoskodni kell a számítógépen tárolt személyes adatok védelméről és megfelelő titkosításáról.
4. Az Egyesület tagjainak egészségi állapotára vonatkozó adatok különleges, titkosan kezelendő adatoknak számítanak, azokat felhasználni csak a tag külön engedélyével szabad. A tag engedélyével egyenértékű, ha ügyének intézését kéri, és nyilvánvaló, hogy ügyében csak a szükséges adatok közlésével lehet eljárni.
5. Az Egyesület tagjainak neve, címe és életkora átadható a MEOSZ Központja részére, amennyiben a MEOSZ Elnöksége írásban kötelezettséget vállal arra, hogy a részére szolgáltatott személyi adatokat - a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályi előírások betartásával - csak a kért célokra használja, az adatkezelés rendszerét a tagegyesületek számára áttekinthetővé teszi, és csak összesített statisztikai jellegű adatokat bocsát ki az egyesületi tagokról.
11.§
AZ EGYESÜLET HELYI- CSOPORTJAI
1. Az Egyesület helyi-csoportjai
Az Egyesület működési területéhez tartozó településeken (településrészeken) [A.Sz. 1.§ (2.)] - amennyiben a működéshez szükséges személyi feltételek megvannak - Helyi-csoportokat kell létrehozni.
1.) Az Egyesület alapszervezete az adott település egyesületi tagjait tömörítő helyi csoport.
2.) A helyi-csoport tagságát az adott település(rész) Egyesületi tagjainak össztaglétszáma alkotja.
3.) Amennyiben a település(rész) taglétszámának nagysága, helyi, területi adottságai ezt indokolják, a helyi-csoporttagsággal egyetértésben az Egyesület Vezetősége az adott településen több helyi-csoport létrehozásáról is dönthet.
4.) Az Egyesület Helyi-csoportja nem önálló jogi személy, működését az Egyesület szerves részeként, annak Alapszabályzatában és Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint végzi.
2. Az Egyesület helyi-csoportjainak Taggyűlése
1) A csoporttaggyűlés évente legalább egyszer köteles ülésezni.
2) A csoportok Taggyűlése együtt, összevontan is megtartható, amennyiben a taggyűlés napirendjén nem szerepel választással, vagy visszahívással kapcsolatos indítvány. Választás, vagy visszahívás esetén a Helyi-csoport taggyűlését külön, az érintett településen, helyben kell megtartani.
3) Ötévenként Küldöttválasztó (tisztújító) Taggyűlést kell tartani a helyi-csoport küldötteinek és csoportvezetőjének titkos szavazással történő megválasztása céljából. Tisztújító taggyűlésnek a választáson kívül más napirendi pontja nem lehet.
4) A Helyi csoport taggyűlését az Egyesület Elnöke hívja össze a napirendet tartalmazó meghívónak az ülés előtt legalább 5 nappal történő megküldésével, vagy az Egyesületi Híradóban történő meghirdetésével:
a.) Ötévenként küldött és csoportvezető választás céljából
b.) Amennyiben az esetlegesen megüresedett küldött-képviseleti helyek, ill a csoportvezetői tisztség választott póttagokkal már nem tölthetők be, időközi választás céljából.
c.) A helyi-csoport tagsága egyharmadának a cél megjelölésével előterjesztett írásos kérelmére
d.) Kihelyezett Vezetőségi ülés tartása céljából
e.) Helyi csoportfórum szervezése esetén,
f.) Amennyiben az Egyesület Vezetőségének határozata alapján erre szükség van.
3. Küldöttek
1) A Helyi-csoporttagok által a helyi csoportok taggyűlésein titkos szavazással 5 évre megválasztott területi képviselők,
2) Részt vesznek az Egyesület Küldöttközgyűlésein, melyeken a helyi tagság véleményét figyelembe véve és képviselve szavazati, tanácskozási, felszólalási, egyébként észrevételezési, javaslati joggal rendelkeznek az Egyesület különböző szerveinél, tisztségviselőinél.
4. Csoportvezetők
1.) A Helyi-csoporttagok által a helyi csoportok taggyűlésein titkos szavazással 5 évre megválasztott és általuk visszahívható területfelelős csoportvezetők.
2.) Részt vesznek a Vezetőség által összehívott Helyi-csoportvezetőkkel kibővített Vezetőségi üléseken, melyeken a helyi tagság véleményét figyelembe véve és képviselve tanácskozási, felszólalási, észrevételezési, javaslattételi joggal, rendelkeznek.
3.) Legfontosabb feladataik:
a.) Az Egyesület Vezetősége és a helyi csoport tagsága között tartják a kapcsolatot,
b.) A helyi tagságot ellátják az Egyesület munkájával, tevékenységével kapcsolatos alapvető információkkal,
c.) az évente kétszer megjelenő tájékoztató kiadványt - az "Egyesületi Híradó"-t, - illetve a taggyűlésekre szóló meghívókat eljuttatják a csoporttagoknak,
d.) A csoporttaggyűlések megtartásának helyi előkészítéséről gondoskodnak.
4.) A csoportvezetők munkájukat a Vezetőség irányításával végzik, beszámolási kötelezettséggel a Vezetőségnek tartoznak.
12.§.
A KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉS
1.Az Egyesület legfőbb szerve a Küldöttközgyűlés, amelyet az Egyesület tagjai által csoporttaggyűléseken választott Küldöttek alkotnak. A Küldöttközgyűlést a tagok összessége ötévi időtartamra választja.
2. A Küldöttközgyűlés jogosult dönteni az Egyesületet érintő minden kérdésben.
3. A Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
1.) Az Egyesület "Alapszabály"-ának, valamint Etikai és Fegyelmi Szabályzatának elfogadása és módosítása;
2.) Az Egyesület Elnökének, Titkárának, Gazdasági vezetőjének, és a Vezetőség további 3 tagjának, az Ellenőrző Bizottság, valamint az Etikai és Fegyelmi Bizottság elnökének és tagjainak, továbbá az Egyesületet az Országos Szövetség Küldöttközgyűlésén képviselő küldöt(tek)nek öt évre történő megválasztása, visszahívása.
3.) A MEOSZ-hoz való csatlakozás, illetve abból való kiválás kimondása.
4.) Az Egyesület megszűnésének (más egyesülettel való egyesülésének) kimondása.
5.) A Vezetőség, az Ellenőrző Bizottság, és az EFB beszámolójának megtárgyalása és elfogadása, a közhasznúsági jelentés elfogadása.
6.) A tagdíj, a pártolói tagdíj összegének megállapítása.
7.) A Küldöttközgyűlésre tanácskozási joggal a MEOSZ képviselője is meghívható.
8.) Fegyelmi jogkör gyakorlása és határozathozatal az Egyesület tisztségviselőjének fegyelmi ügyében az Etikai és Fegyelmi Bizottság visszahívási, és/vagy kizárási indítványa esetén.
9.) Fegyelmi jogkör gyakorlása az Egyesület tagjának ügyében az Etikai és Fegyelmi Bizottság kizárási indítványa esetén.
10.) Kft alapítása, vállalat, vagy vállalkozói tevékenység létrehozásának engedélyezése.
11.) Döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket kizárólagos hatáskörébe utal jogszabály vagy az Alapszabály, illetve amelyekben a döntés jogát magának fenntartotta.
4. Az Egyesület Küldöttközgyűlését legalább évenként egyszer össze kell hívni.
Rendkívüli Küldöttközgyűlést kell összehívni, ha:
1.) erre a Vezetőség határozata szerint szükség van;
2.) az Ellenőrző Bizottság, vagy a MEOSZ Ellenőrző Bizottsága indítványozza;
3.) a küldöttek egyharmadának - a cél megjelölésével írásban előterjesztett kérésére.
4.) ha a törvényességi felügyeletet ellátó Ügyészség indítványozza, vagy a Bíróság elrendeli.
5. A Küldöttközgyűlést az Egyesület elnöke, illetve betegsége esetén titkára hívja össze. Megtartásának előkészítéséről a titkár gondoskodik, a napirendet, és a határozati javaslatokat tartalmazó meghívónak a Küldöttközgyűlés napját legalább 15 nappal megelőző szétküldésével. A Küldöttközgyűlés ülései nyilvánosak. A testület az általa meghatározott kérdésben zárt ülést rendelhet el.
6. A Küldöttközgyűlésre tanácskozási joggal a MEOSZ képviselője is meghívható.
7. A Küldöttközgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek fele + 1fő jelen van.
1.) Ha a határozatképességhez szükséges számban nem jelennek meg, akkor 15 napon belül új Küldöttközgyűlést kell összehívni, azonos napirenddel, amely - tekintet nélkül a megjelentek számára - határozatképesnek minősül.
2.) A határozatképtelenség miatt berekesztett Küldöttközgyűlést ugyanaznap, legalább 30 perc elteltével újra össze lehet hívni elnapolás nélkül, amennyiben erről a küldöttek a meghívóban tájékoztatást kaptak.
Az ilyen módon újra összehívott Küldöttközgyűlés tekintet nélkül a megjelentek számára határozatképes, de az eredeti meghívóban szereplő napirendi pontokon kívül új napirendi pontot, határozati javaslatot nem tárgyalhat.
3.) Amennyiben a Küldöttközgyűlés napirendjén az Egyesület feloszlatása, vagy a MEOSZ-ból történő kiválás szerepelne határozati javaslatként, abban az esetben határozatképtelenség esetén a Küldöttközgyűlést kötelezően el kell napolni, azonos napirenddel összehívni legkorábban 7 nap elteltével lehet.
8. A Küldöttközgyűlés döntéseit (határozatait) általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Személyi kérdéseket érintő ügyekben titkos szavazást kell tartani. Szavazategyenlőség esetén a Küldöttközgyűlés Elnökének szavazata dönt.
9. A kétharmados többség a Küldöttközgyűlésen résztvevő, szavazásra jogosultak kétharmadának egybehangzó akaratnyilvánítását jelenti.
A Küldöttközgyűlés kétharmados többségének egybehangzó akaratnyilvánítása szükséges:
1.) Az Egyesület feloszlatásához vagy más egyesülettel való egyesüléséhez
2.) a MEOSZ - hoz való csatlakozáshoz;
3.) az Országos szövetségből való kiváláshoz;
4.) az Alapszabály elfogadásához, módosításához.
10. A Küldöttközgyűlésen minden küldöttnek egy szavazata van. Szavazni csak személyesen lehet.
11. A Jelölőbizottság elnökének és két tagjának megválasztására a Küldöttközgyűlés elnöke tesz javaslatot. Javaslattételre a tagok közül bárki szintén jogosult.
A Jelölőbizottság a tisztségviselőkre vonatkozó javaslatát az Egyesület tagjainak véleményét ismerve teszi meg. A jelölőbizottság két Küldöttközgyűlés közötti időben javaslataival támogatja a Vezetőség szervezeti tevékenységét.
12. A Szavazatszedő Bizottság elnökének és két tagjának és a Mandátumvizsgáló Bizottság elnökének és két tagjának megválasztására a Küldöttközgyűlés elnöke tesz javaslatot.
13. A Szavazatszedő Bizottság feladata a titkosan leadott szavazatok összeszámlálása.
14. A Mandátumvizsgáló Bizottság feladata a Küldöttközgyűlésre érkező tagok (küldöttek) jegyzése, a Küldöttközgyűlés határozatképességének megállapítása.
13.§
AZ EGYESÜLET VEZETŐSÉGE
1. A Vezetőség a Küldöttközgyűlés által öt évre választott - általa visszahívható - elnökből, titkárból, gazdasági vezetőből és három fő vezetőségi tagból áll.
2. A Vezetőség az Egyesület végrehajtó, ügyintéző és képviselő szerve.
3. Gondoskodik a Küldöttközgyűlés határozatainak végrehajtásáról, az Alapszabályban megjelölt célok és feladatok megvalósításáról.
4. A Vezetőség a Küldöttközgyűlésnek tartozik felelősséggel, szóbeli, valamint írásbeli beszámolási kötelezettséggel.
5. A Vezetőségi ülés összehívása:
1.) Az ülés összehívásáról és előkészítéséről az Elnök, illetve akadályoztatása, (betegsége) esetén a titkár gondoskodik.
2.) A Vezetőségi ülést írásban, a napirendi javaslatokat és írásbeli előterjesztéseket tartalmazó meghívónak az ülés előtt legalább 5 nappal történő kiküldésével kell összehívni.
3.) Sürgős, rendkívüli esetben az ülés összehívása történhet személyesen, szóban, telefonon is, ebben az esetben a napirend ismertetése, az ülés összehívásának oka az ülés elején kerül közlésre.
6. A Vezetőség akkor határozatképes, ha a Vezetőség fele, és még egy tagja (4 fő) jelen van. Döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.
7. A Vezetőség tevékenységét éves munkaterv alapján végzi: üléseit legalább háromhavonta megtartja, ebből évi két esetben összevont, területfelelős helyi-csoportvezetőkkel kibővített ülést tart.
8. Vezetőségi ülés rendkívüli esetben az Elnök megítélése szerint bármikor összehívható.
9. A vezetőségi ülésről jegyzőkönyv készül, amelyet az Elnök és a jegyzőkönyvvezető (titkár) aláírásával hitelesít. A Vezetőség ülései nyilvánosak, de az általa meghatározott ügyben zárt ülés tartását rendelheti el a testület.
10. A Vezetőség hatáskörébe tartozik különösen:
1.) A két Küldöttközgyűlés közötti időben végzett munka irányítása, szervezése.
2.) A Vezetőség megalkotja, folyamatosan aktualizálja és az Alapszabály 20.§.(6) pontjában meghatározott módon és hatáskörben jóváhagyja a jogszabályokban előírt - a folyamatos működéshez szükséges - belső szabályzatokat.
3.) A testületből kiváló, munkából távolmaradó vezetőségi tagok helyére, amennyiben a hiányzó tisztség betöltése Küldöttközgyűlés által választott póttaggal már nem lehetséges - képességek szerinti - alkalmas személyek megbízása a következő Küldöttközgyűlésig.
4.) A Vezetőség éves munkatervének meghatározása, az Egyesület költségvetése, az éves gazdasági beszámoló és közhasznúsági jelentés előzetes megtárgyalása.
5.) Az Országos Szövetség valamely szerve vagy tisztségviselője alapszabályszerű határozatának, állásfoglalásának, felkérésének mérlegelése és végrehajtásának megszervezése.
6.) Az Országos Szövetség szervei elé terjesztendő beszámoló, javaslat, kérelem megtárgyalása, továbbterjesztésre történő elfogadása.
7.) A Küldöttközgyűlés elé terjesztendő javaslatok, kérdések megvitatása, a Küldöttközgyűlésen hozott határozatok végrehajtásának megszervezése, ellenőrzése, a tisztségviselők beszámoltatása.
8.) Döntés tagok tagnyilvántartásból történő törléséről [A.sz. 4.§ (1/5.) pont], amennyiben az érintett tag nem teljesítette az Alapszabály szerinti tagdíjfizetési kötelezettségét. [A.sz. 4§.(3/2.) pont]
9.) A tagdíj fizetése alóli mentesség megállapítása.
10.) Döntés minden olyan ügyben, amely nem tartozik a Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
14.§
AZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG (EB)
1. Az Egyesület felügyelő szerve az Ellenőrző Bizottság, (továbbiakban EB) amely a Küldöttközgyűlés által öt évre választott elnökből, elnökhelyettesből és három tagból áll. A Küldöttközgyűlésnek tartozik felelősséggel és általa visszahívható. Megbízatásuk időtartama alatt - az Alapszabály összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezései szerint - az Egyesületnél más tisztséget nem tölthetnek be.
2. Választás esetén az Ellenőrző Bizottságba lehetőleg legalább egy pénzügyi, számviteli szakképzettséggel és gyakorlattal rendelkező tagot kell jelölni.
3. Az EB feladata az Egyesület jog - és alapszabályszerű működésének és gazdálkodásának ellenőrzése. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az Egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást, vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
4. Az EB tagja az Egyesület vezető testületeinek (Küldöttközgyűlés, Vezetőségi ülés) ülésén tanácskozási joggal részt vehet.
5. Az Ellenőrző Bizottság a számadási év lezártával az évi zárszámadást és a pénzkezelésre vonatkozó okmányokat, bizonylatokat, könyveket, egyéb iratokat a beszámoló Küldöttközgyűlés megtartása előtt megvizsgálja, és a vizsgálat eredményéről jelentést terjeszt az Egyesület vezető szervei elé. Beszámolási kötelezettsége a Küldöttközgyűlés felé van.
6. Az EB évente legalább egyszer, illetve szükség szerint ülésezik.
7. Az Ellenőrző Bizottság köteles az intézkedésre jogosult testületet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:
1.) A szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult testületi vezetőszerv döntését teszi szükségessé.
2.) A vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel.
8. Az intézkedésre jogosult testületet (vezető szervet) az Ellenőrző Bizottság indítványára - annak megtételétől számított 30 napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a testület (vezető szerv) összehívására az Ellenőrző Bizottság is jogosult.
9. Ha az arra jogosult testületi szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az EB köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet (ügyészség).
10. Az EB ülését írásban, az ülés előtt legalább 5 (öt) nappal kiküldött, a napirendi javaslatokat tartalmazó meghívó kiküldésével az EB Elnöke, annak akadályoztatása esetén elnökhelyettese hívja össze és vezeti. Sürgős, rendkívüli esetben az ülés összehívása történhet személyesen, szóban, telefonon is, ekkor a napirend ismertetése, az ülés összehívásának oka az ülés elején kerül közlésre.
11. Amennyiben az elnök az EB ülését - akadályoztatása (betegsége) miatt- nem tudja összehívni, úgy arra az elnökhelyettes jogosult.
12. Az Ellenőrző Bizottság határozatképes, ha az ülésén legalább 3 tagja jelen van.
Határozatait általában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az ülés elnökének szavazata dönt.
13. Az Ellenőrző Bizottság főként az alábbiakat ellenőrzi:
1.) A költségvetés végrehajtását, a pénz- és vagyonkezelési, és a bizonylati fegyelem érvényesülését;
2.) Az Egyesület Küldöttközgyűlése és Vezetősége által hozott határozatok érvényesülését;
3.) Az éves zárszámadást és annak alapjául szolgáló okmányokat.
14. Az Ellenőrző Bizottság hiányosság észlelése esetén - annak fontosságához mérten a következőképpen járhat el:
1.)Felhívja a tisztségviselőt a helyes eljárásra;
2.)Felhívja a Vezetőséget állásfoglalásra és a hiba kijavítására;
3.)Rendkívüli Küldöttközgyűlés összehívását indítványozza;
4.)Indítványozza a tisztségviselő visszahívását, illetve fegyelmi eljárás indítását;
5.)Hatósági intézkedés megfontolása érdekében megkeresi a törvényességi felügyelet gyakorlása szempontjából illetékes ügyészséget.
6.)Megteheti mindazokat az intézkedéseket, amelyekre jogszabály feljogosítja.
15.Az Ellenőrző Bizottság működésének részletes szabályait (ügyrendjét) maga állapítja és alkotja meg.
15.§
ETIKAI ÉS FEGYELMI BIZOTTSÁG (EFB)
1. Az egyesületi tagok Alapszabályban és egyéb belső szabályzataiban foglalt kötelezettségeinek súlyos megsértésével kapcsolatos vizsgálatok lefolytatására jogosult egyesületi szerv, az 5 (öt) tagú Etikai és Fegyelmi Bizottság (továbbiakban EFB), melynek elnökét, alelnökét és három tagját a Küldöttközgyűlés választja meg 5 (öt) évi időtartamra.
2. Az EFB évente legalább egyszer, illetve szükség szerint ülésezik.
3. Az EFB ülését írásban, az ülés előtt legalább 5 (öt) nappal, a napirendi javaslatokat tartalmazó meghívó kiküldésével az EFB Elnöke, annak akadályoztatása esetén elnökhelyettese hívja össze és vezeti. Sürgős, rendkívüli esetben az ülés összehívása történhet személyesen, szóban, telefonon is, ekkor a napirend ismertetése, az ülés összehívásának oka az ülés elején kerül közlésre.
4. Az Etikai és Fegyelmi Bizottság határozatképes, ha ülésén legalább 3 (három) tagja jelen van. Döntéseit, általában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az ülés levezető elnökének szavazata dönt.
5. Az EFB határozatairól, indítványairól minden esetben zárt ülésen tanácskozik és dönt.
6. Az Etikai és Fegyelmi Bizottság tagjai részt vesznek az Egyesület vezető testületeinek (Vezetőség, Küldöttközgyűlés) ülésein.
7. Az EFB a Vezetőség vagy az Ellenőrző Bizottság által elrendelt vizsgálata során a tisztségviselőitől és munkavállalóitól tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
8. Az EFB feladata, hatásköre:
1) Első fokon eljár az Egyesület tagjainak fegyelmi ügyeiben
2) Fegyelmi jogkör gyakorlója figyelmeztetés és megrovás esetén.
3) Tag kizárása, valamint tisztségviselő visszahívása vagy kizárása ügyében határozati javaslatot, indítványt terjesszen a Küldöttközgyűlés elé.
4) Figyelemmel kíséri a MEOSZ Etikai Szabályzata előírásainak betartását.
5) Új tisztségviselő jelölése esetén megvizsgálja, hogy a jelölt személye megfelel e a MEOSZ Etikai Szabályzatában előírt elvárásoknak.
9. Összeférhetetlenség:
Nem lehet az EFB elnöke vagy tagja, az a személy, aki
1) Az Egyesület Elnöke, vagy a Vezetőség tagja.
2) Az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja
10. A EFB eljárásában, vizsgálatában és döntéshozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b./ pont), élettársa ellen,
1.) Az etikai, fegyelmi vizsgálatot, eljárást elrendelték,
2.) Egyébként az etikai, fegyelmi ügyben érdekelt.
11. A kiszabható fegyelmi büntetések lehetnek:
1.) Figyelmeztetés
2.) Megrovás
3.) Kizárás
12. Az EFB a Küldöttközgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel tartozik.
13. Az EFB tevékenységére, a fegyelmi eljárás lefolytatására vonatkozó részletes szabályokat az Egyesület Etikai és Fegyelmi Szabályzata tartalmazza.
16.§
AZ EGYESÜLET ELNÖKE
1. Az Egyesület Elnöke az Egyesület Küldöttközgyűlés által megválasztott, Bíróságon bejegyzett hivatalos képviselője.
2. Az Elnök feladata;
1) Az Elnök felelős az Egyesület törvényes és alapszabályszerű működéséért
2) Ellátja az Egyesület általános vezetését, képviseletét
3) Részt vesz a MEOSZ Vezetők Tanácskozó Testületében",
4) Beszámol az Egyesület tevékenységéről a Küldöttközgyűlés és a MEOSZ Elnöksége előtt,
5 )Kapcsolatot tart a Vezetőség tagjaival és gondoskodik arról, hogy intézkedéseik a MEOSZ, a Küldöttközgyűlés és a Vezetőség határozataival összhangban legyenek,
6) Kapcsolatot tart fenn az Egyesület, valamint a politikai, társadalmi, és gazdálkodó szervezetek között,
7) Felhatalmazásokat adhat az Egyesület nevében,
8) Felhatalmazásának keretei között az Egyesület nevében szerződéseket, megállapodásokat köthet, kötelezettséget vállalhat a Pénztárkezelési Szabályzatba foglaltak szerint.
9) Vezeti a Taggyűlések, Küldöttközgyűlés és a Vezetőség üléseit,
10) A Küldöttközgyűlés elé terjeszti a Vezetőség javaslatait, beszámolóit,
11) Gyakorolja az utalványozási jogkört,
12) Munkáltatói jogokat gyakorol az Egyesület alkalmazottai tekintetében,
13) Eljár minden ügyben, amely nem tartozik kizárólagosan a Küldöttközgyűlés vagy az Egyesület más szerve, illetőleg tisztségviselőinek hatáskörébe.
17.§
AZ EGYESÜLET TITKÁRA
1. A titkár az elnököt helyettesíti akadályoztatása esetén. Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekben a Vezetőség az elnöki hatáskör elemeit ráruházza.
2. A titkár feladata az Egyesület adminisztrációs teendőinek ellátása.
3. Az Elnök akadályoztatása esetén kapcsolatot tart fenn az Országos Szövetséggel és bármely feladatkör felelősi tisztét elláthatja a vezetőség döntése alapján.
4. A titkár gondoskodik arról, hogy az Egyesület működési rendjére vonatkozó iratok, a testületi ülések jegyzőkönyvei, a Határozatok Tára, az Egyesület munkaterve, költségvetése és éves gazdasági beszámolója, valamint éves közhasznúsági jelentése bármely érdeklődő számára ügyfélfogadási napokon előzetes időpont egyeztetés után az Egyesület irodájában megtekinthető legyen, kivéve a zárt üléseken keletkezett jegyzőkönyvi részleteket.
5. A titkár feladata az Egyesület által nyújtott támogatások, szolgáltatások, juttatások igénybevételének lehetőségéről és feltételeiről szóló hirdetmény elkészítése és az Egyesület működési területén a Polgármesteri Hivatalok és Helyi-csoportvezetők közreműködésével történő megismertetése. A titkár e feladatát az egyes helyi szervezetek által nyújtott kedvezmények, juttatások tekintetében az adott Helyi-csoport vezetője útján teljesíti.
18.§
GAZDASÁGI VEZETŐ
1. A Gazdasági Vezető feladatkörét elláthatja az egyesületi Vezetőség egyik tagja, a Küldöttközgyűlés határozata szerint kapott beosztás alapján.
2. A gazdasági felelős feladatkörét lehetőleg pénzügyi, számviteli szakképzettséggel és gyakorlattal rendelkező személy töltse be.
3. A gazdasági vezető feladata:
1) Az Egyesület vagyonának gondos, takarékos, hatékony felhasználása, gyarapítása, megóvása.
2) Előkészíti és biztosítja a számadási év lezártával az évi zárszámadás ellenőrzését az Ellenőrző Bizottság részére.
3) Előkészíti az Egyesület költségvetését, gazdasági beszámolóját, részt vesz az Egyesület gazdasági ügyeinek vitelében.
4) Az Egyesület gazdálkodásáról és vagyoni helyzetéről gazdasági beszámolót, jelentést készít a Vezetőség és a Küldöttközgyűlés részére;
5) Kutatja és közli a Vezetőséggel a bevételi források lehetőségét, gyűjti a bevételeket.
6) Ellenjegyzi az utalványozásokat, vezeti az Egyesület pénztárát, pénzügyi elszámolását.
7) Gondoskodik a tagdíjnyilvántartás folyamatos vezetéséről, a hátralékos tagok felszólításáról, ennek eredménytelensége esetén a Vezetőségnél a tag tagnévsorból való törlését kezdeményezi;
8) A szabálytalan kifizetést megtagadja, eredménytelenség esetén a Küldöttközgyűlésnek, az Ellenőrző Bizottságnak, szükség esetén az ügyészségnek tesz jelentést;
9) Ellátja a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
19.§
AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA
1. Az Egyesület vagyona: az Egyesület tulajdonában levő pénz - és tárgyi eszközök, anyagok, ill. vagyoni értékkel bíró jogok.
2. Az Egyesület vagyonának forrásai:
a) A működési területhez tartozó önkormányzatok által nyújtott támogatás
b) Az Egyesület tagjai által fizetett tagdíjak és pártolói tagdíjak.
c) Jogi és magánszemélyek felajánlásai, hozzájárulásai, és a SZJA 1%-ra vonatkozó felajánlások.
d) A MEOSZ által visszatérítési kötelezettséggel vagy anélkül általános Egyesületi vagy meghatározott célra nyújtott pénzbeni vagy természetbeni támogatás.
e) Pályázati támogatások
f) A működés egyéb bevételei.
3. Az Egyesület, vagyonával a pénzügyi jogszabályok a MEOSZ ajánlásai, valamint saját szabályai szerint éves költségvetés alapján gazdálkodik és arról zárszámadást készít.
4. A meghatározott célra nyújtott vagyoni eszközök eltérő célra nem, vagy csak az adományozó előzetes hozzájárulásával használhatók fel.
5. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tartozásaiért az Egyesület tagjai - az esedékes tagdíj megfizetésén túl - nem felelnek. Az Egyesület a MEOSZ tartozásaiért - az esedékes szövetségi tagdíj megfizetésén túl - nem felel.
6. Az Egyesület esetleges felszámolásakor, illetve megszűnése esetén annak vagyona jogutódja vagyonába kerül, aki köteles azt a Hatvan Városban és környékén élő mozgássérültek (a megszűnő Egyesület tagjai) érdekében felhasználni.
7. Az Egyesület gazdálkodása, nyilvántartásainak vezetése és beszámolási kötelezettségeinek teljesítése során megtartja a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. 14., 15., 16., 18., 19., és 20. §-ban írt előírásokat.
20.§
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. A Hatvan Város és Környéke Mozgáskorlátozottainak Egyesülete a MEOSZ tagegyesületeként fejti ki tevékenységét.
2. A Hatvan Város és Környéke Mozgáskorlátozottainak Egyesülete tekintetében a törvényességi felügyeletet az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint látja el.
3. A Hatvan Város és Környéke Mozgáskorlátozottainak Egyesülete megszűnik, ha:
1.) feloszlatását vagy más egyesülettel való egyesülését a Küldöttközgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondja.
2.) a bíróság feloszlatja, illetve megszűnését megállapítja.
4. Az Egyesület működésére - az "Alapszabály"-ban belső szabályzataiban és a részletes "Szervezeti és Működési Szabályzat"-ban nem szabályozott kérdésekben - a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv; a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv, az 1959. évi IV. tv. és, a tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályok az irányadók.
5. Ha az Egyesület bírósági nyilvántartási adataiban - név, székhely - változás történik, illetve az Egyesület képviseletére más személy lesz jogosult, azt a Heves Megyei Bíróság Társadalmi Szervezeteket és Alapítványokat Nyilvántartó Irodájának be kell jelenteni.
6. Az Egyesület Vezetősége minden részletre kiterjedő Szervezeti és Működési Szabályzatot (SZMSZ) és annak mellékleteit képező belső szabályzatokat alkothat, és a jogszabályokban előírtaknak megfelelően azokat folyamatosan aktualizálhatja, kiegészítheti és a meghatározott módon és hatáskörben jóváhagyja.
Azonban az SZMSZ-ben és az egyéb belső szabályzatokban foglaltak, illetve a testületek döntései nem lehetnek ellentétesek az Egyesület Alapszabálya, Etikai és Fegyelmi Szabályzata, és a hatályos jogszabályok rendelkezéseivel.
Záradék:
A bíróság az Egyesületet 1992.10.07-én vette nyilvántartásba, 771-es sorszám alatt.
Az Alapszabály ezen szövege tartalmazza egységes szerkezetben a Küldöttközgyűlés által 1992-ben elfogadott Alapszabály és annak 2005-ig és 2006. február 13-án eszközölt módosításait.
A módosított Alapszabály hatályba lépett a Küldöttközgyűlés által történt elfogadást követő kihirdetés időpontjában: 2006. február 13-án.